Korcsmáros Pál képregényei
Kevés magyar grafikus hagyott akkora nyomot az olvasók emlékezetében, mint Korcsmáros Pál, akinek rajzai generációk számára tették felejthetetlenné Rejtő Jenő történeteit. Hahner Péter írása azt mutatja be, miért érdemes újra felfedezni a magyar képregény egyik legnagyobb mesterét, és milyen jelentős szerepet játszik ebben a Képes Kiadó munkája.
A belga és francia képregény klasszikus alkotásai (Tintin, Lucky Luke, Asterix kalandjai) sohasem tűnnek el a nyugat-európai könyvesboltokból, alkotóik emlékét albumok, tanulmánykötetek, díszkiadások őrzik. Az amerikai képregényhősöket (Superman, Batman, Dick Tracy, Garfield) pedig sorra viszontláthatjuk a filmvásznon. Vajon a magyar képregény miért maradt ilyen lenézett, elhanyagolt mostohagyermek? Hiszen ugyanabban az időszakban, amikor a nyugati képregény virágkorát élte (az 1950-es, 1960-as években), hazánkban is akadt két mestere a műfajnak Zórád Ernő és Korcsmáros Pál személyében. Nemzedékem tagjai azóta is olyannak képzelik Rejtő Jenő regényeinek főszereplőit, amilyennek Korcsmáros megrajzolta őket a Füles régi évfolyamaiban.
Korcsmáros Pál leszármazottainak köszönhetően most méltó kiadásban láthatjuk viszont a magyar képregény egyik legtehetségesebb alkotójának műveit. A Képes Kiadó két sorozatot is indított: az egyikben a Rejtő-kötetek alapján készült rajzokkal találkozhatunk, a másikban az irodalom klaszszikus alkotásainak képregényes formában történt feldolgozásaival. Az előbbi sorozat nagy alakú, ízléssel és mértéktartóan kiszínezett kötetekből áll. A szerkesztők két kiváló döntést hoztak: egyrészt kiegészítették a Fülesben megjelent rajzokat az alkotó hagyatékban maradt, de remekül felhasználható grafikáival, másrészt a lehető leghűségesebben követték az eredeti művek szövegét, s ezzel Rejtő Jenő emléke előtt is tisztelegnek. Azt már kevésbé tartom szerencsés elgondolásnak, hogy az eredeti rajzokat (igaz, meglehetősen ritkán) átjavították. A három testőr Afrikában című kötetben hőseink nem abba az ötvenes évek stílusát képviselő autóba szállnak be, amely egykor a Fülesben látható volt, hanem a harmincas évekhez illő kocsiba. Csakhogy az előbbit Korcsmáros Pál rajzolta, az utóbbit pedig nem! Nem hiszem, hogy bárki is a korszak tudományosan pontos és aprólékos bemutatásáért kedvelné képregényeit, s maguk a Rejtő-művek is egy meglehetősen időtlen, nem létező fantáziavilágban játszódnak. A reneszánsz és a barokk festményeit sem kívánja senki sem átjavítani, mert az ókori hősök újkori viseletben láthatóak rajtuk – s Korcsmáros Pál is volt akkora művész, hogy kisebb pontatlanságait is tiszteletben tartsuk.
A másik sorozat (Az irodalom klasszikusai képregényben) formátumában és fekete-fehér színeivel hűbben követi a Fülesben egykor megjelent képsorokat. Az első füzet az Egri csillagok feldolgozását tartalmazza. Miközben lapozgattam, újra meg újra el kellett ismernem, hogy Korcsmáros kiválóan ismerte a műfaj szabályait, és nagyszerűen idézte fel néhány vonással a XVI. század világát. Ráadásul remek humorérzéke volt, rajzaiból jókedv és derű árad. És mennyire szeretett szép nőket rajzolni! Figyeljük csak meg, milyen gyönyörűek a Jumurdzsákkal élethalálharcot vívó, felsőtestén páncélt viselő Cecey Éva lábai!
Hergé, Morris, Peyo, Jim Davis és a képregény műfajának más külföldi klasszikusai nem szépirodalmi műveket tolmácsoltak, hanem önálló világot teremtettek, amelyben hőseik e világ törvényei szerint tevékenykedtek. Lehet, hogy a magyar képregény mostoha sorsának és későbbi elsorvadásának is az volt az oka, hogy az alkotók nem alkothattak önálló képi világot, hanem a magasabb rendűnek tekintett, klasszikus irodalom alkotásait kellett tolmácsolniuk? Korcsmáros Pál fantáziája minden jel szerint Rejtő műveinek átdolgozása során szárnyalhatott a legszabadabban, e rajzok készítése során jutott legközelebb nyugati kollégáinak önállóságához. Az Egri csillagok feldolgozása azonban arra utal, hogy a műfaj magyar mestere még akkor is képes volt igényes és mulatságos rajzokat készíteni, amikor a klaszszikus szépirodalom alkotásai „szolgálóleányának” a szerepébe kényszerült.
Hahner Péter
2005/7.szám – február
Rejtő Jenő-Korcsmáros Pál: Az előretolt helyőrség. Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán szerkeszt
Rejtő Jenő-Korcsmáros Pál: Az előretolt helyőrség. Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán szerkesztésében. Képes Kiadó, Budapest, 2004. 82 oldal, 2990 Ft
Gárdonyi Géza-Korcsmáros Pál: Egri csillagok. Képes Kiadó, Budapest, 2004. 50 oldal, 499 Ft
